Székely Gábor bíró szomorú története
(Köszönjük Székely Gábor Bíró Úrnak, hogy az EBFF Facebook-oldalát választotta a közlésre, saját Facebook-oldala: Meghunyászkodott Igazság)
A bírák többsége nem akar, vagy nem mer bírálni, elfogadják a bírósági rendszerben maradáshoz szükséges „játékszabályokat”. A 2012. áprilisában bíró kinevezését elnyerő Székely Gábor erre nem volt hajlandó, gyorsan távoznia is kellett a Nagykanizsai Járásbíróságról. 2015. márciusában szűnt meg bírói szolgálati jogviszonya a Nagykanizsai Járásbíróságon, miután nem hosszabbították meg a határozott idejű kinevezését. Az ex-bíró szerint az ilyenkor szokásos szakmai értékelése – ez alapozta volna meg a további szolgálati viszonyt – szabályellenes volt, az a vezetőség szubjektív értékítélete nyomta rá a bélyegét.
A bírói státusza megszűnéséhez vezető „alkalmatlanság” előzménye volt egy fegyelmi eljárás (SzF4/2015., SzfF.9/2015., SzF16/2016., SzfF15/2016. számú többfokú eljárások) több vádponttal, de közülük még az eleve nem túl meggyőző ill. alapos eljárásban is csak egy állt meg. A többi ? Nehéz komolyan venni például azt a vádat, mely szerint Székely egy idézetet írt ki a saját bírói dolgozószobájába, amelytől aztán „megijedt” a bírósági írnok. A fegyelmi során végül azért marasztalták el, mert egy régóta húzódó eljárásban tájékoztatott egy ügyfelet arról, valójában miért is áll az ügye. „Mivel ez az ügy tele volt már tőlem független szabálytalanságokkal, sőt egyes elemei jogszabálysértőek voltak, berágott a vezetőség, hogy tájékoztattam az ügyfelet, aki naponta telefonált és jogosan érdeklődött, mi a jelentős csúszás oka…A fegyelmi ügy kapcsán írásban jeleztem a törvényszék vezetése felé a nagykanizsai bíróságon tapasztalható áldatlan állapotokat, az új vezetés kontárkodásait.” Nem kellett volna…
Székely Gábor természetesen megtámadta a szakmai alkalmatlanságáról hozott döntést is. A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság a Zalaegerszegi Törvényszék alkalmatlan minősítését módosította, és megállapította, hogy Székely Gábor alkalmas a határozatlan idejű bírói kinevezésre. A fellebbezés után a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság 2015. októberében az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás indítását írta elő. Első fokon megint alkalmas lett Székely Gábor, másodfokon aztán elutasították jogorvoslati kérelmét, „cseppnyi” gond: egyfokúvá tették az eljárást, mert új, első fokon nem vizsgált szempontokat hoztak fel ellene. Hja, a bírósági vezetők tisztelete is elvárás egy bírótól, ha van mit, ha nincs mit tisztelni bennük. Kényes helyzetet teremtett az előbbi eljárásokban (SZÉ4/2015., SzfÉ.13/2015., SZÉ8/2015., SzfÉ.10/2016., SZÉ3/2016., SzfÉ.14/2016. számú eljárások) és a kapcsolódó folyamatban lévő munkaügyi perben (Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.374/2016), meg minden hasonló perben is egyébként, hogy az eljáró bíráknak az őket felügyelő Országos Bírósági Hivatal egyik törvényszékével szemben kellene eljárniuk. Székely Gábor alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságon (IV/1535/2016.) és ezzel párhuzamosan a Strasbourgi Bíróságon is folyik egy eljárás. A fegyelmi elítélése tekintetében is az Alkotmánybíróság (IV/169/2016) előtt van egy bejelentése, és ebben is eljár a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (26873/16).
Székely Gábor története a hazai igazságszolgáltatás kaffkai elemeire is rávilágít. Az egyik bírósági igazgatási iratban (mint ez a Kaposvári Járásbíróság 6.P.21.384/2016-os számú ügyében kiderült) van a letakart oldal, melyről az okirat kiadása iránti perben kiderült, hogy mit is satíroztak ki: a Székely Gábor jövőjéről döntő egyik vizsgálóbíró önmagára tett egy nyilatkozatot, miszerint ő nem tartja magát alkalmasnak a vizsgálat lefolytatására. Nem tévedés: született egy „értő” hivatalos vélemény arról, hogy vajon a szakmai teljesítménye alapján egy gyakorló bíró alkalmas-e arra, hogy a folytassa a bíráskodást, de az a kolléga, aki ebben értékelőként részt vett, kimondta magáról, hogy nem is érzi magát kompetensnek.
A bíráskodás is egy szakma a volt bíró szerint, ebben is lehet „jól és rosszul hibázni”, a bírók is emberek, de ezt a legritkább esetben hajlandók beismerni. Vannak közöttük jók, rosszak, gonoszak, megcsömörlöttek, kiégettek, kisstílűek, buták, mentálisan-egészségileg tönkrementek, de az ezzel kapcsolatos meccseket maguk között játsszák le, az ostromlott vár pszichózisa miatt gondosan elzárva a világ szemei elől. Vidéken egyértelmű a rokoni, családi, baráti és egyéb, olykor politikai kapcsolatokon nyugvó igazságszolgáltatás, mindez átszövi a bíróságokat, ügyészségeket, ügyvédeket, rendőröket, bírósági végrehajtókat, esetlegesen az igazságügyi szakértőket, gyakorlatilag mindent és mindenkit. „Itt Móricz Zsigmond Rokonok c. műve az etalon, a használati útmutató, ami abban van, az csak a felszín kapargatása. Budapesten komplikáltabb a helyzet, ott nagy a létszám, nagyobb a rotáció, ott elsősorban nem a rokoni szálak, inkább az érdekek, a politikai attitűd, a megbízhatóság a fontosabb. Összességében az alapvető (évszázados) problémák Székely Gábor szerint „
– kéz kezet mos,
– kölcsönös lekötelezettségek, függőségi viszonyok,
– a jogi kontroll teljes hiánya,
– a bírói függetlenség teljes félreértelmezése, mind szervezeti, mind egyéni részről,
– a szervezetrendszer generációk óta rokonokkal, családtagokkal, ismerősökkel, ezek leszármazóval történő tudatos, következetes feltöltése”
Szerinte számos eszközzel lehet manipulálni egy-egy ügy végkimenetelét. A szignálást (ügykiosztást) végző igazgatási vezető már rögtön a „helyes” mederbe terelheti az ügyet, mert az addigi tapasztalatok alapján meg lehet jósolni, melyik bírónak milyen az ideológiai nézőpontja, a pártpreferenciája, ki mennyire humánus vagy elvtelen, mennyire követi szolgalelkűen a korábbi, olykor már túlhaladott ítélkezési gyakorlatot. Másodfokon lehet sakkozni a tanácsok összeállításával, ahol már képbe kerülnek a személyes konfliktusok is. „Mire egy ügy eljut a másodfokig, már elég régóta ott van a bíróságon, így a reggeli kávézásoknál, közös ebédeknél, jogászbálon el lehet ejteni egy-egy mondatot, gondolatot, gúnyos megjegyzést, irányított kérdést, amiből a vezetés álláspontja és elvárása leszűrhető. Az igazgatási vezetők túlzott hatalma, közvetett nyomásgyakorlása miatt sokszor erre sincs nagyon szükség, sejteni vélik bizonyos ügyek kapcsán az elvártnak hitt megoldást, amelyet a többség követ is” – mondta Székely Gábor. Általában, ha „tartani kell a helyes irányt”, segít a bírói kar nem kis részének államelvű vak tekintélytisztelete, rossz konzervativizmusa, félelme. „Aztán ott van a Kúria, ahol a legmagasabb rangban lévő bírák ténykednek, több évtizedes múlttal, szakmailag sokan magas fokon, mások ehelyett csak az omnipotencia érzésével megáldottan. Na ők aztán tényleg érinthetetlenek, csináljanak bármit. Szó szerint bármit.”
Visszatérve a szakmai értékelési eljárás főbb részleteire:
Székely Gábor bíró értékelését dr. Sorok Norbert a Zalaegerszegi Törvényszék megbízott elnöke 2015. január 5. napján kelt, 2014.El.VI.A.11.19/6 számú határozatával rendelte el. A bíró részletesen indokolt jogorvoslati kérelme szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben álló, helyességéhez nyomatékos kétség fér. Mivel három évre határozott időre kinevezett bíró volt, szolgálati jogviszonya a törvényszéki „nem alkalmas” minősítésű szakmai vizsgálat eredményeként törvényi rendelkezés okán szűnt meg 2015. március 31. napjával.
A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SZÉ4/2015/22. számú határozatával a Zalaegerszegi Törvényszék megbízott elnöke – mint értékelő vezető – által alkalmazott minősítést módosította és megállapította, hogy határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas. A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság 2015. október 12. napján kelt, SzfÉ.13/2015/7. számú határozatával a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró szolgálati bíróság SZÉ4/2015/22. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság a megismételt eljárásban, SZÉ8/2015/25. számú határozatával a Zalaegerszegi Törvényszék megbízott elnöke – mint értékelő vezető – által alkalmazott minősítést ismételten módosította és megállapította, hogy határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas. A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfÉ.10/2016/6. számú határozatával a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SZÉ8/2015/25. számú határozatát megváltoztatta és az értékeléssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasította.
Székely Gábor szerint még a fegyelmi eljárás után is maradhatott volna bíró ha…
„Ha meghunyászkodom és beállok a sorba, az írásbeli fegyelmit és az általuk állított, szakmai vizsgálatom során tapasztalt kisebb-nagyobb hibákat gyakorlatilag bármikor elő tudták volna rángatni. De ez nem ennyire tisztán működik. Most a rendszer elnézte neked ezt, te hunyj szemet valami más apróság felett, aztán csináljunk együtt valami semmiségnek tűnő szabálytalanságot, mulasztást, ne kifogásoljuk valamit, azt ne vegyük közösen észre, írjuk alá utólag vagy előre,…. stb. és egy-két év múlva már olyan „bűnlajstromod” van, hogy öröm nézni…. Aztán ott van az, hogy szívességből felvettük a férjedet/feleségedet ilyen-olyan beosztásba (többnyire fű alatt, bizonyosan nem a kvalitásai alapján), ezért tartozol a rendszernek és már nem is csak egy, hanem két állás kerülhet így veszélybe, ami gyorsan egy család teljes egzisztenciális ellehetetlenüléséhez vezethet. Vagy tudjuk, hogy a fiad most fog végezni a jogon és hát nagyon be szeretne kerülni a bíróságra, ügyészsége, esetleg a lányod adminisztrátornak egy bírósági végrehajtó mellé, stb……”
S persze az sem kecsegtet sok jóval, ha a „gyalogbíró” nincs jóban egyik helyi bírósági vezetőjével, bármilyen kisszerű is a konkrét ok. De aki valóban szeretne ízelítőt kapni arról, amit ma demokráciának, jogállamiságnak vagy igazságszolgáltatásnak hívnak, ne habozzon, mindenről személyesen is meggyőződhet 2017. november 9. napján 9:30-kor a Pécsi Törvényszéken (Pécs, Rákóczi u. 34. I. em. 9. sz. tárgyaló), ahol Székely Gábor felperes munkaügyi perét tárgyalja a bíróság, a Zalaegerszegi Törvényszék alperest pedig a Handó Tünde vezette OBH képviseli.
Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum 