EKKORA BŰN 2017-2018-ban Magyarországon BÍRÓNAK lenni ?

EKKORA BŰN 2017-2018-ban Magyarországon

a bármely társadalmi csoporthoz tartozó felperes ill. alperes eljárási egyenlőségét, tisztességes eljáráshoz való jogait tiszteletben tartó, a kapcsolati erőszakkal összefüggő és a „devizás” jogegységi határozatokkal egyet nem értő

BÍRÓNAK lenni ? 

Más bírák törvénytelenül a tisztesség ellen küzdenek ?
Wellmann-ról készült ilyen „állásfoglalás” ?
EBFFTudott-e erről Handó Tünde minden munkacsoport főnöke ? Miért nem adta ki Szepesházi kérelmére ?

Bízhatunk-e ezek után abban, hogy alapos, demokratikus, ÖNÁLLÓ bírósági vezetői döntések születnek szakmai alkalmassági, etikai és fegyelmi eljárások kezdeményezésénél ?

A súlyosan törvénysértő döntés (5. alatt indokolással):

„A Bírósági Integritás Munkacsoport a 2017. évi október hó 9. napján megtartott munkacsoporti ülésen kialakította az alábbi
állásfoglalást:

Dr. Szepesházi Péter bírónak a „Devizahitelek, polgári engedetlenség, bíróságok”, „A devizás jogálom a jogállami bíróság?” I-II., valamint „P.T.K. Milyen esélye van a társadalomnak egy korrupt államban az érdekei érvényesítésére” cím alatt a Youtube videómegosztón közzétett szerepvállalása sértheti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) 37.§ (2) bekezdésében, a 43.§-ában és a 44.§ (2) bekezdésében, illetve az Etikai Kódex 6. cikk (5) bekezdésében írt rendelkezéseket.
Dr. Szepesházi Péter bírónak ahttps://www.voutube.com/watch?v=v213JsRpa8Acím alatt a Youtube videómegosztón közzétett szerepvállalása az Etikai Kódex 3. cikk (4) bekezdésében írt etikai vétség megállapítására adhat okot.”

A nagy port felvert interjú után közkívánatra közöljük

(Az interjú: „A polgár azt érzékeli, hogy gyors, hatékony és majdnem biztos igazságot nem kap” – interjú Szepesházi Péter bíróval)

Egy visszaélés története és a statáriális etikai törvénytelen elítélés dokumentuma (mellékelve)

Felsőbírósági vezetők is érintettek !

Az áldozat, Szepesházi Péter hozzájárulásával közöljük, Oldalunk és az EBFF Fórum azonnal bocsánatot kér, ha az érintettek valamelyike közli velünk az elmarasztalásra vonatkozó eljárásjogi felhatalmazást.

1. Tisztelt Integritás Munkacsoport Tag Kollegák !

Alulírott, dr. Szepesházi Péter bíró az alábbi tárgyban kérem szíves egyéni (!) tájékoztatásukat:

A folytatólagosan a keltezés előtt scannelés és word-be szövegátalakítás ide beillesztett (bármikor csatolható), ha nem hamisítvány, akkor hiteles, de semmiképpen sem teljes iratot ismeretlen forrás juttatta el közvetve hozzám. A forrás – nekem közvetített – állítása szerint csak ezt az oldalt tudta lefényképezni, de egy olyan iratról van szó, melyben rólam van szó és a Munkacsoport (egyes ?) tagjai a Munkacsoport hatáskörét túllépve, visszaélésszerű, etikátlan módon, törvénytelen különbíróságként, felhatalmazás nélküli „etikai tanácsként”, akár több jogágba ütköző módon készítettek elő jövőbeni és látszólag spontánul kezdeményezhető valós cselekedetemre, mulasztásomra reagáló eljárás(oka)t, melyek célja többek között a nyilvánosságot kapott és az előzetes eljárási szakba lépett OLAF-bejelentésem (ez az OC/2017/0990-e számú -SZP) miatt történt megfélemlítés.

Magam nem szívesen hiszek e közlésnek – már csak azért se, mert az illető aztán nem jelentkezett, eleve anonim közvetett megkereséssel élt, s azóta állítólag el is tűnt az adott közösségi oldalról, a hiánytalan dokumentum beszerzésére így kevés az esélyem az Önök közreműködése nélkül.
A felesleges óvatosság, na meg az utolsó bekezdés tartalma miatt azonban némi kétség van bennem. Így megkeresem Önöket, hogy nyilatkozzanak 3 napon belül arról, hogy a csatolt részletet tartalmazó iratot egyikük sem ismeri, nem vett részt elkészítésében, nem látta el aláírásával, egyedüli vezetői aláírás sem volt rajta vagy volt, de az nem a tag(ok) szavazatát, egyetértését tükrözte, s az irat rendelkezésemre nem álló részei semmilyen módon nem neveznek meg engem (pl.: URL-lel ? , névvel ?, bárhogy) vagy igen. Bocsássák továbbá rendelkezésemre ezen határidő alatt a teljes iratot, ha igen a válasz, hiszen ha mégis egyediesített irat született, akkor kiadása érintettségem miatt nem tagadható meg (munkajogilag sem).

Kérdésem tehát igen/nem – jellegű, a megküldés is igen/nem-kérdés. Ezért a hallgatás, a nem a fenti kérdésekre válaszolás (pl. „mindenben törvényesen jártam el”, „nincs hatásköröm”, „majd a munkacsoport vezetője eldönti”, „további közléseket tegyen a kérdező előbb” stb.) nem elégít ki, s megteszem a szükséges nem csak jogi és nem csak hazai jogi (jogszerű) lépéseket, hiszen egyéni felelősséget is felvet a nem hamisítvány, egyediesített munkacsoporti irat (ha ilyen létezik).

Amennyiben engem beazonosíthatóan elítélőt iratról van szó és Önök (Tisztelt Bármelyikük) megküldi a teljes iratot, akkor írásban v. elektronikusan rögzített bocsánatkérést hajlandó vagyok elfogadni, az esetleges nagyobb jelentőségű vétkek gazdáira összpontosítani.

A fenti ismeretlen forrás közlésének nem várt igazsága esetén is igaz, hogy a részvételi felelősséggel nem érintett Tisztelt Címzett (az intraneten kikeresett) Tagokra semmilyen negatív értékítélet nem vetülhet (részemről sem), számukra ez puszta tájékoztatás, sajnálom, hogy önhibámon kívül a sötétben kell tapogatóznom. Néhányukban egyébként is bizodalmam van vagy régi ismeretség vagy a hozzám befutó jó hírek miatt.
További jó munkát kívánok az ÁLTALÁNOS és a JÖVŐRE NÉZVE megalkotandó integritás-normák (tervezetek) elkészítése terén. Várom válaszukat, melynek ténye és tartalma egy visszaélés cáfolatával ér fel számomra, míg hiánya vagy megkerülő jellege egyéni beismeréssel.

Kedves Kollegák ! Az előbbiben hiszek !

Az iratrészlet (ha létezik): (az 5. dok. 2. oldala rögzítve az eredeti levélben, itt csak részlet – a szerk.)
„1. Cikk (3) bekezdése értelmében az alapvető jog …….
A függetlenség és pártatlanság követelménye nem egyeztethető össze:
– olyan szerepléssel, amelynek keretében a bíró nyilvánosan elköteleződést vállal egy aktuális, ugyanakkor a társadalom széles körében vitatott, kritikával és fenntartásokkal, illetve indulatokkal fogadott politikai döntés érintettjeivel, különösen úgy, hogy a szóban forgó kérdéssel kapcsolatosan perek és jogviták vannak folyamatban, részben előtte is;
– olyan szerepvállalással, melynek keretében a bíró pontosan nem ellenőrizhető, nyilvántartásba sem vett – magát „mozgalomnak” nevező – csoportosulás meghívásának tesz eleget, különösen akkor, ha egyben a bírói hivatását is egyértelművé teszi;”

2018.01.14.

Tisztelettel:
dr. Szepesházi Péter
bíró
(BKKB)

2.
Tisztelt Integritás Munkacsoport Tag Kollegák !
Alulírott, dr. Szepesházi Péter bíró kivártam a többször 3 napot is a lenti levélben írtakkal kapcsolatban, s nem kaptam Önöktől választ.
Erre figyelemmel a mozaikdarabokat összerakva kénytelen vagyok az elemi logika szabályai szerint a korábbiakkal ellentétben azt a nagyon erősen valószínű feltételezést rögzíteni (miközben a nem érintett nem válaszolókra természetesen nem vetülhet árnyék, ha nem is tudom, kik azok), hogy létezik az engem beazonosíthatóan feltüntető irat, mely ráadásul alkalmas lehet (ett) az ellenem indítható eljárások jogellenes előkészítésére.

E körülményt (gondolom közlemúltbeli iratról van szó) és a válasz elmaradását (ez bizonoysan 2018. évi) kénytelen vagyok tehát rendkívül barátságtalan lépésnek értékelni és úgy tekinteni, hogy önkéntes 2017.11.10-i visszavonulásom a mainstream közszerepléstől nem váltotta be reményeimet, a kedélyek megnyugvása nem ösztönözte együttgondolkodásra, közös munkára, de legalább a reformer bírák békén hagyására a felső vezetőket.

Így, nem keresem, de mától nem utasítom vissza a média-felkéréseket. Jogi lépést egyelőre annyit tervezek, hogy hivatalosan kikérem az OBH elnökétől az iratot, hiszen Önök OBH-munkacsoport tagok. Hogy továbbra is lehetőséget adjak a békés, szankciómentes igazságügyi közéleti kommunikációra, mely hitem azonban megingott a fentiek alapján, egyelőre további hazai és nemzetközi lépést nem tervezek e körben.
2018.01.24.

Tisztelettel:
dr. Szepesházi Péter
bíró
(BKKB)

3.

OBH
Igazgatásszervezési Főosztály
2014.0BH.X.E.3.12/93

Dr. Szepesházi Péter úrnak
Budai Központi Kerületi Bíróság bírája

Tisztelt Bíró Úr!

A Bírósági Integritás munkacsoport tagjainak 2018, január 15. napján írott levelére válaszolva tájékoztatom, hogy a munkacsoportok által készített döntéselőkészítő anyagok nem nyilvánosak.

Megértését köszönöm.

Budapest, 2018, január 18.
….
Főosztályvezető

4.

Rosnerné dr. Romenda Zsuzsanna,
a Fővárosi Törvényszék Elnökhelyettese részére

Tisztelt Elnökhelyettes Asszony !

Mint munkaviszonnyal összefüggő körülményt (adatot) bejelentettem, hogy felhívásom az EBFF Fórum Facebook Oldal szerkesztői segítségével eredményre vezetett, s hozzájutottam a tőlem “döntéselőkészítő anyag ki nem adható”-válasszal az OBH által eltitkolt irat vélhetően minden oldalához.

Semmilyen munkacsoport-felhatalmazás semmilyen egyediesített ügybeni döntésre, előkészítésre nem létezik. Az érintettek törvénytelen különbíróságként, de legmegengedőbb álláspont szerint is törvénytelen etikai tanácsként jártak el.

Az irat scannelt változatát csatolom (szükség szerint több mail-ben).

Megküldöm az érintetteknek is, hogy jogi és más lépéseim e körben előzetesen kiegészüljenek esetleges a mai napon felém eljuttatott irásbeli véleményükkel, bocsánatkérésükkel (szepeshazip@gmail.com).
Döntéselőkészítés csak hatáskörbe tartozó döntés előkészítése lehet, így az anyag nem döntéselőkészítő anyag, legfeljebb alkalmas arra, hogy hangulatilag vagy másként nyomásgyakorlással ellenem készítsen elő valamilyen eljárást, mely akár spontánnak, törvényesnek is tűnhetne, ha nem tudnánk ezen iratról. Végtelenül csalódtam a kollegákban.

A bejelentésen túlmenően kérem, hogy amennyiben a fentiekkel összefüggő más irat, adat keletkezett a Fővárosi Törvényszéken, akkor azt munkáltatói jogkör gyakorlójaként kiadni szíveskedjen. Ugyanezen minőségében kérem Tisztelt Elnökhelyettes Asszonyt, hogy közölje, ha tudomása van arról, hogy az irat kikerült az Integritás Munkacsoportból más bírósági vezetőhöz, más testületekhez és bírósági vezető, testület(ek) foglalkozott (foglalkoztak vele) vele, s arról is, ha a munkacsoport-tagok más bírósági vezető nyomása alatt álltak az aláíráskor.

A kérelmem és bejelentésem a szolgálati út betartásával is benyújtom.

Bp., 2017.03.07.

Tisztelettel:

dr. Szepesházi Péter
budai központi kerületi bírósági bíró

5.

A törvénytelen etikai döntés egészben:

A Bírósági Integritás Munkacsoport a 2017. évi október hó 9. napján megtartott munkacsoporti ülésen kialakította az alábbi
állásfoglalást:

Dr. Szepesházi Péter bírónak a „Devizahitelek, polgári engedetlenség, bíróságok”, „A devizás jogálom a jogállami bíróság?” I-II., valamint „P.T.K. Milyen esélye van a társadalomnak egy korrupt államban az érdekei érvényesítésére” cím alatt a Youtube videómegosztón közzétett szerepvállalása sértheti a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény (továbbiakban: Bjt.) 37.§ (2) bekezdésében, a 43.§-ában és a 44.§ (2) bekezdésében, illetve az Etikai Kódex 6. cikk (5) bekezdésében írt rendelkezéseket.

Dr. Szepesházi Péter bírónak ahttps://www.voutube.com/watch?v=v213JsRpa8Acím alatt a Youtube videómegosztón közzétett szerepvállalása az Etikai Kódex 3. cikk (4) bekezdésében írt etikai vétség megállapítására adhat okot.

(indokolás:)

A Bjt. 37.§ (2) bekezdése értelmében a bíró köteles a tisztségéhez méltó, kifogástalan magatartást tanúsítani és tartózkodni minden olyan megnyilvánulástól, amely a bírósági eljárásba vetett bizalmat vagy a bíróság tekintélyét csorbítaná.

A Bjt. 43.§-ában írtak szerint a bíró a szolgálati viszonyán kívül nyilvánosan nem fogalmazhat meg véleményt bíróság előtt folyamatban lévő vagy folyamatban volt ügyről, különös tekintettel az általa elbírált ügyekre.

A Bjt. 44.§ (2) bekezdése alapján a bíróság előtt folyamatban lévő vagy befejezett ügyről a sajtó, a rádió és a televízió részére a bíróság elnöke vagy az általa megbízott személy adhat tájékoztatást.

Az Etikai Kódex 3. Cikk (4) bekezdésének II. mondata szerint a (bíró) világhálón történő véleménynyilvánítása nem sértheti a bíróság tekintélyét, a bírói hivatás méltóságát, illetve a nyilatkozattételre irányadó szabályokat.

Az Etikai Kódex 6. Cikk (5) bekezdése értelmében a bíró tartózkodik minden olyan megnyilvánulástól, melyek a munkatársait érintően kötelezettségszegésre, politikai vagy egyéb érdekeket kiszolgáló ítélkezésre utalnak.
A bíró nem minden esetben gyakorolhatja feltétlenül és korlátozás nélkül az Alaptörvény IX. Cikk (1) bekezdésében biztosított – a véleménynyilvánítás szabadságához fűződő – alapjogát. A korlátozás lehetősége ugyanis az Alaptörvény szerint sem ismeretlen fogalom, miután annak 1. Cikk (3) bekezdése értelmében az alapvető jog más alapvető jog vagy valamely alkotmányos érték védelme érdekében – a feltétlenül szükséges mértékben, az elérni kívánt céllal arányosan – az alapvető jog lényeges tartalmának tiszteletben tartásával korlátozható.

További alkotmányos érték a bírói függetlenség és pártatlanság elve, illetve annak maradéktalan érvényre juttatása, valamint az ehhez kapcsolódó közbizalom kivívása, fenntartása és megőrzése.

A bíró véleménynyilvánítási szabadsága tehát nem feltétlen és nem korlátlan.

A Bjt. 1 .§ (2) bekezdésében írtak szerint a bíró a bírósági szervezel tagjaként szolgálatot teljesít. Függetlensége – ahogyan arra a Bjt. 1 .§ (1) bekezdése is utal – kizárólag az ítélkező tevékenységében biztosított, egyéb területeken számos kötöttsége állhat fenn. Az ítélkezési tevékenységén kívül tehát a bíró már nem pusztán független és érinthetetlen individuum, hanem egyben a bírósági szervezet – szolgálatot teljesítő – tagja. A szolgálat a közjó elérésére, azon belül az állampolgárok független és befolyásolástól mentes igazságszolgáltatásba vetett közbizalmának és hitének a megőrzésére irányul, melynek megfelelően a társadalmi megbecsülés sem a bírói individuumnak szól, hanem sokkal többnek: a bírósági szervezet egészének.

Az individuum azonban része az egésznek, attól – sem egyedileg, sem általánosságban – nem függetleníthető, illetve nem szigetelhető el. Ez okból a tevékenysége állandó szimbiózisban él az egésszel, arra folyamatosan kölcsönhatást gyakorol: elismerése és kritikája éppúgy a sajátja, mint a bírósági szervezeté. Ha tevékenységének, vagy – szélesebb értelemben – magatartásának, viselkedésének a megítélésére árnyék vetül, úgy abban a bírósági szervezet is osztozik.
Kinevezésével a bíró nem pusztán a reá bízott ügyek részrehajlás nélküli, lelkiismeretes és kizárólag a törvényeknek alárendelt elbírálására vállal kötelezettséget, hanem arra is, hogy méltó tagja lesz a bírói hivatásrendnek. A méltóság – e körben – nem kizárólag az individuum szintjén jelentkezik, hanem annál magasabb, illetve összetettebb kontextusban, végső soron úgy, mint a bírói testületért érzett közös felelősség kohéziós ereje. Ezért az ítélkező tevékenységében egyébként független bírói individuum a “hétköznapok során” mindig önkorlátozó, mert létezésének hátterében folyamatosan ott áll a bírósági hivatásrenddel szemben érzett felelősségtudat.
Ennek figyelmen kívül hagyása a birói hivatás tekintélyét sértheti vagy veszélyeztetheti.

A bírói magatartás ún. bangalorei alapelvei között (is) kiemelt helyen szerepel a jogszerű és méltányos eljárás garanciájaként szolgáló függetlenség és pártatlanság, melyek több értelmezési szintből építkeznek. Mindez társadalmi összefüggéseiben “a nem elég függetlennek és pártatlannak lenni, annak is kell látszani” elvben ölt testet, hangsúlyozva annak sokszorosan összetett, komplex jellegét.

A függetlenség és pártatlanság követelménye nem egyeztethető össze:
– olyan szerepléssel, amelynek keretében a bíró nyilvánosan elköteleződést vállal egy aktuális, ugyanakkor a társadalom széles körében vitatott, kritikával és fenntartásokkal, illetve indulatokkal fogadott politikai döntés érintettjeivel, különösen úgy, hogy a szóban forgó kérdéssel kapcsolatosan perek és jogviták vannak folyamatban, részben előtte is;
– olyan szerepvállalással, melynek keretében a bíró pontosan nem ellenőrizhető, nyilvántartásba sem vett – magát „mozgalomnak” nevező – csoportosulás meghívásának tesz eleget, különösen akkor, ha egyben a bírói hivatását is egyértelművé teszi;
– – olyan szerepvállalással, melynek előterében politikai színezetű vitatémák felvezetése és megválaszolása áll (jelen esetben: polgári engedetlenség, feltétel nélküli alapjövedelem, állami költségvetés felhasználása stb.);
– olyan szerepvállalással, mely a nyilvánosság előtt – kellően át nem gondolt, több oldalról meg nem vizsgált – politikai jellegű megoldási javaslatot fogalmaz meg (a devizahitelesek kárpótlása);
– olyan szerepvállalással, mely a bírói kar tekintélyét, döntéseinek elfogadottságát, a bíróság iránti közbizalmat jelentős mértékben csorbítja.

Budapest, 2017. október 9.

Dr.Túri Tamás
munkacsoport elnöke

Dudás Erika
tag

Dr. Pecze Tünde
tag

Dr. Gerber Tamás
tag

Dr. Ribai Csilla
tag

(eredetiben eredeti aláírásokkal)

fotó: youtube.com

 

 

Reklámok

MINDENKI BÍRÓSÁGA REFORMPROGRAM 2018

Ravasz László – Szepesházi Péter:

dr. Ravasz László és Dr. Szepesházi PéterMINDENKI BÍRÓSÁGA REFORMPROGRAM 2018 (VITAIRAT) AZ EBFF FÓRUM ÉS AZ EBFF MOZGALOM, A TISZTESSÉGES BÍRÓI MAGATARTÁSÉRT MOZGALOM TÁMOGATÁSÁVAL Egy lehetséges új bírósági szervezeti rendszer 2020. január 1-jétől az egyéni bírói függetlenség és felelősség jegyében Mottó: Tisztelet Ilonczai Zsoltnak !

Letölthető itt: MINDENKI-BÍRÓSÁGA-REFORMPROGRAM-2018-03

„MORCOS IASZOSOK” NYILVÁNOS PETÍCIÓJA

„MORCOS IASZOSOK” NYILVÁNOS PETÍCIÓJA

MINDANNYIUNK ÉRDEKE A JÓL MŰKÖDŐ IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS.

IRD ALÁ TE IS!

ÓRIÁSI A JOGOS ELÉGEDETLENSÉG AZ IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK ÉS A BÍRÓSÁGI DOLGOZÓK KÖRÉBEN, EZÉRT A LEGMERÉSZEBBEK A MAGUK KEZÉBE VETTÉK SORSUKAT

SEGÍTSÜK ŐKET!

AZ EBFF FÓRUM ÉS AZ EBFF MOZGALOM TELJES MELLSZÉLESSÉGGEL TÁMOGATJA AZ ORSZÁGOS KEZDEMÉNYEZÉST.

BÁR AZ EDDIG ALIG PÁR NAP ALATT ÖSSZEGYŰJTÖTT MAJD  100 ALÁÍRÁS MINDEN VÁRAKOZÁST FELÜLMÚLT, S BŐSÉGESEN ELEGENDŐ AZ ÉRDEKÉRVÉNYESÍTŐ MUNKAHARC MEGKEZDÉSÉHEZ,

DE A JÓBÓL SOSEM ELÉG.

IRD ALÁ!

A Petíció aláírása:

  1. BÍRÓSÁGI DOLGOZÓK, IGAZSÁGÜGYI ALKALMAZOTTAK, BÍRÁK itt:

A petíció itt: Petíció letölthető, kinyomtatható és aláírás után scannelve megküldhető a szervezőknek a morcosiaszos@gmail.com címre

  1. KÜLSŐS TÁMOGATÓK itt írhatják alá (nyugalmazott bírák itt is):

Tisztességes bért, megfelelő munkafeltételeket az igazságügyi alkalmazottaknak, bírósági dolgozóknak !

 

EBFF FÓRUM,

EBFF MOZGALOM

Korábban honlapunkon:

https://egyenibiroi.wordpress.com/2017/05/19/veszelyben-a-biroi-fuggetlenseg/