“Milliós tételben kellene megsemmisíteni bírósági ítéleteket”

A törvényes bíróhoz való jog megsértése miatt, bírósági határozatok százezreit kellene megsemmisíteni. Az ügyelosztási rendek késedelmes elfogadása vagy közzé nem tétele miatt válna ez szükségessé. Ez a mulasztás egyértelműen Handó Tünde és az általa kinevezett bírósági vezetők visszaéléseire vezethetők vissza. Itt kell megjegyezni, hogy milliós kártérítést is kérhetnének azok akiknek e miatt sérült a tisztességes eljáráshoz való joga. Még az ilyen formában érintett a bíróságon vesztes devizahitelesek is.

“Milliós tételben kellene megsemmisíteni bírósági ítéleteket”

Hozászólások itt: Facebook – EBFF

Reklámok

Kontraszelekció és mutyi a bírói karban

Székely Gábor bíró szomorú története

(Köszönjük Székely Gábor Bíró Úrnak, hogy az EBFF Facebook-oldalát választotta a közlésre, saját Facebook-oldala: Meghunyászkodott Igazság)

A bírák többsége nem akar, vagy nem mer bírálni, elfogadják a bírósági rendszerben maradáshoz szükséges „játékszabályokat”. A 2012. áprilisában bíró kinevezését elnyerő Székely Gábor erre nem volt hajlandó, gyorsan távoznia is kellett a Nagykanizsai Járásbíróságról. 2015. márciusában szűnt meg bírói szolgálati jogviszonya a Nagykanizsai Járásbíróságon, miután nem hosszabbították meg a határozott idejű kinevezését. Az ex-bíró szerint az ilyenkor szokásos szakmai értékelése – ez alapozta volna meg a további szolgálati viszonyt – szabályellenes volt, az a vezetőség szubjektív értékítélete nyomta rá a bélyegét.

A bírói státusza megszűnéséhez vezető „alkalmatlanság” előzménye volt egy fegyelmi eljárás (SzF4/2015., SzfF.9/2015., SzF16/2016., SzfF15/2016. számú többfokú eljárások) több vádponttal, de közülük még az eleve nem túl meggyőző ill. alapos eljárásban is csak egy állt meg. A többi ? Nehéz komolyan venni például azt a vádat, mely szerint Székely egy idézetet írt ki a saját bírói dolgozószobájába, amelytől aztán „megijedt” a bírósági írnok. A fegyelmi során végül azért marasztalták el, mert egy régóta húzódó eljárásban tájékoztatott egy ügyfelet arról, valójában miért is áll az ügye. „Mivel ez az ügy tele volt már tőlem független szabálytalanságokkal, sőt egyes elemei jogszabálysértőek voltak, berágott a vezetőség, hogy tájékoztattam az ügyfelet, aki naponta telefonált és jogosan érdeklődött, mi a jelentős csúszás oka…A fegyelmi ügy kapcsán írásban jeleztem a törvényszék vezetése felé a nagykanizsai bíróságon tapasztalható áldatlan állapotokat, az új vezetés kontárkodásait.” Nem kellett volna…

Székely Gábor természetesen megtámadta a szakmai alkalmatlanságáról hozott döntést is. A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság a Zalaegerszegi Törvényszék alkalmatlan minősítését módosította, és megállapította, hogy Székely Gábor alkalmas a határozatlan idejű bírói kinevezésre. A fellebbezés után a Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság 2015. októberében az elsőfokú határozatot hatályon kívül helyezte, és új eljárás indítását írta elő. Első fokon megint alkalmas lett Székely Gábor, másodfokon aztán elutasították jogorvoslati kérelmét, „cseppnyi” gond: egyfokúvá tették az eljárást, mert új, első fokon nem vizsgált szempontokat hoztak fel ellene. Hja, a bírósági vezetők tisztelete is elvárás egy bírótól, ha van mit, ha nincs mit tisztelni bennük. Kényes helyzetet teremtett az előbbi eljárásokban (SZÉ4/2015., SzfÉ.13/2015., SZÉ8/2015., SzfÉ.10/2016., SZÉ3/2016., SzfÉ.14/2016. számú eljárások) és a kapcsolódó folyamatban lévő munkaügyi perben (Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróságon 6.M.374/2016), meg minden hasonló perben is egyébként, hogy az eljáró bíráknak az őket felügyelő Országos Bírósági Hivatal egyik törvényszékével szemben kellene eljárniuk. Székely Gábor alkotmányjogi panaszt nyújtott be az Alkotmánybíróságon (IV/1535/2016.) és ezzel párhuzamosan a Strasbourgi Bíróságon is folyik egy eljárás. A fegyelmi elítélése tekintetében is az Alkotmánybíróság (IV/169/2016) előtt van egy bejelentése, és ebben is eljár a Strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (26873/16).

Székely Gábor története a hazai igazságszolgáltatás kaffkai elemeire is rávilágít. Az egyik bírósági igazgatási iratban (mint ez a Kaposvári Járásbíróság 6.P.21.384/2016-os számú ügyében kiderült) van a letakart oldal, melyről az okirat kiadása iránti perben kiderült, hogy mit is satíroztak ki: a Székely Gábor jövőjéről döntő egyik vizsgálóbíró önmagára tett egy nyilatkozatot, miszerint ő nem tartja magát alkalmasnak a vizsgálat lefolytatására. Nem tévedés: született egy „értő” hivatalos vélemény arról, hogy vajon a szakmai teljesítménye alapján egy gyakorló bíró alkalmas-e arra, hogy a folytassa a bíráskodást, de az a kolléga, aki ebben értékelőként részt vett, kimondta magáról, hogy nem is érzi magát kompetensnek.

A bíráskodás is egy szakma a volt bíró szerint, ebben is lehet „jól és rosszul hibázni”, a bírók is emberek, de ezt a legritkább esetben hajlandók beismerni. Vannak közöttük jók, rosszak, gonoszak, megcsömörlöttek, kiégettek, kisstílűek, buták, mentálisan-egészségileg tönkrementek, de az ezzel kapcsolatos meccseket maguk között játsszák le, az ostromlott vár pszichózisa miatt gondosan elzárva a világ szemei elől. Vidéken egyértelmű a rokoni, családi, baráti és egyéb, olykor politikai kapcsolatokon nyugvó igazságszolgáltatás, mindez átszövi a bíróságokat, ügyészségeket, ügyvédeket, rendőröket, bírósági végrehajtókat, esetlegesen az igazságügyi szakértőket, gyakorlatilag mindent és mindenkit. „Itt Móricz Zsigmond Rokonok c. műve az etalon, a használati útmutató, ami abban van, az csak a felszín kapargatása. Budapesten komplikáltabb a helyzet, ott nagy a létszám, nagyobb a rotáció, ott elsősorban nem a rokoni szálak, inkább az érdekek, a politikai attitűd, a megbízhatóság a fontosabb. Összességében az alapvető (évszázados) problémák Székely Gábor szerint „
– kéz kezet mos,
– kölcsönös lekötelezettségek, függőségi viszonyok,
– a jogi kontroll teljes hiánya,
– a bírói függetlenség teljes félreértelmezése, mind szervezeti, mind egyéni részről,
– a szervezetrendszer generációk óta rokonokkal, családtagokkal, ismerősökkel, ezek leszármazóval történő tudatos, következetes feltöltése”

Szerinte számos eszközzel lehet manipulálni egy-egy ügy végkimenetelét. A szignálást (ügykiosztást) végző igazgatási vezető már rögtön a „helyes” mederbe terelheti az ügyet, mert az addigi tapasztalatok alapján meg lehet jósolni, melyik bírónak milyen az ideológiai nézőpontja, a pártpreferenciája, ki mennyire humánus vagy elvtelen, mennyire követi szolgalelkűen a korábbi, olykor már túlhaladott ítélkezési gyakorlatot. Másodfokon lehet sakkozni a tanácsok összeállításával, ahol már képbe kerülnek a személyes konfliktusok is. „Mire egy ügy eljut a másodfokig, már elég régóta ott van a bíróságon, így a reggeli kávézásoknál, közös ebédeknél, jogászbálon el lehet ejteni egy-egy mondatot, gondolatot, gúnyos megjegyzést, irányított kérdést, amiből a vezetés álláspontja és elvárása leszűrhető. Az igazgatási vezetők túlzott hatalma, közvetett nyomásgyakorlása miatt sokszor erre sincs nagyon szükség, sejteni vélik bizonyos ügyek kapcsán az elvártnak hitt megoldást, amelyet a többség követ is” – mondta Székely Gábor. Általában, ha „tartani kell a helyes irányt”, segít a bírói kar nem kis részének államelvű vak tekintélytisztelete, rossz konzervativizmusa, félelme. „Aztán ott van a Kúria, ahol a legmagasabb rangban lévő bírák ténykednek, több évtizedes múlttal, szakmailag sokan magas fokon, mások ehelyett csak az omnipotencia érzésével megáldottan. Na ők aztán tényleg érinthetetlenek, csináljanak bármit. Szó szerint bármit.”

Visszatérve a szakmai értékelési eljárás főbb részleteire:
Székely Gábor bíró értékelését dr. Sorok Norbert a Zalaegerszegi Törvényszék megbízott elnöke 2015. január 5. napján kelt, 2014.El.VI.A.11.19/6 számú határozatával rendelte el. A bíró részletesen indokolt jogorvoslati kérelme szerint az értékelés homályos, hiányos, önmagával ellentétben álló, helyességéhez nyomatékos kétség fér. Mivel három évre határozott időre kinevezett bíró volt, szolgálati jogviszonya a törvényszéki „nem alkalmas” minősítésű szakmai vizsgálat eredményeként törvényi rendelkezés okán szűnt meg 2015. március 31. napjával.

A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SZÉ4/2015/22. számú határozatával a Zalaegerszegi Törvényszék megbízott elnöke – mint értékelő vezető – által alkalmazott minősítést módosította és megállapította, hogy határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas. A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság 2015. október 12. napján kelt, SzfÉ.13/2015/7. számú határozatával a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró szolgálati bíróság SZÉ4/2015/22. számú határozatát hatályon kívül helyezte és az elsőfokú szolgálati bíróságot új eljárásra és új határozat hozatalára utasította. A Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság a megismételt eljárásban, SZÉ8/2015/25. számú határozatával a Zalaegerszegi Törvényszék megbízott elnöke – mint értékelő vezető – által alkalmazott minősítést ismételten módosította és megállapította, hogy határozatlan idejű bírói kinevezésre alkalmas. A Kúria mellett eljáró másodfokú szolgálati bíróság SzfÉ.10/2016/6. számú határozatával a Budapest területén működő ítélőtábla mellett eljáró elsőfokú szolgálati bíróság SZÉ8/2015/25. számú határozatát megváltoztatta és az értékeléssel szemben benyújtott jogorvoslati kérelmet elutasította.

Székely Gábor szerint még a fegyelmi eljárás után is maradhatott volna bíró ha…

„Ha meghunyászkodom és beállok a sorba, az írásbeli fegyelmit és az általuk állított, szakmai vizsgálatom során tapasztalt kisebb-nagyobb hibákat gyakorlatilag bármikor elő tudták volna rángatni. De ez nem ennyire tisztán működik. Most a rendszer elnézte neked ezt, te hunyj szemet valami más apróság felett, aztán csináljunk együtt valami semmiségnek tűnő szabálytalanságot, mulasztást, ne kifogásoljuk valamit, azt ne vegyük közösen észre, írjuk alá utólag vagy előre,…. stb. és egy-két év múlva már olyan „bűnlajstromod” van, hogy öröm nézni…. Aztán ott van az, hogy szívességből felvettük a férjedet/feleségedet ilyen-olyan beosztásba (többnyire fű alatt, bizonyosan nem a kvalitásai alapján), ezért tartozol a rendszernek és már nem is csak egy, hanem két állás kerülhet így veszélybe, ami gyorsan egy család teljes egzisztenciális ellehetetlenüléséhez vezethet. Vagy tudjuk, hogy a fiad most fog végezni a jogon és hát nagyon be szeretne kerülni a bíróságra, ügyészsége, esetleg a lányod adminisztrátornak egy bírósági végrehajtó mellé, stb……”

S persze az sem kecsegtet sok jóval, ha a „gyalogbíró” nincs jóban egyik helyi bírósági vezetőjével, bármilyen kisszerű is a konkrét ok. De aki valóban szeretne ízelítőt kapni arról, amit ma demokráciának, jogállamiságnak vagy igazságszolgáltatásnak hívnak, ne habozzon, mindenről személyesen is meggyőződhet 2017. november 9. napján 9:30-kor a Pécsi Törvényszéken (Pécs, Rákóczi u. 34. I. em. 9. sz. tárgyaló), ahol Székely Gábor felperes munkaügyi perét tárgyalja a bíróság, a Zalaegerszegi Törvényszék alperest pedig a Handó Tünde vezette OBH képviseli.

AZ EBFF MOZGALOMÉ A SZÓ

EBFF FÓRUM

„Tekintsük részben

Handó Tünde elleni belső NÉPSZAVAZÁSNAK

a folyamatban lévő OBT tagsági választásokat
és más bírósági szavazásokat !

AZ EBFF MOZGALOM FELHÍVÁSA A BÍRÁKHOZ

az OBT tagsági és más összbírói szavazások kapcsán

1. A folyamatban lévő Országos Bírói Tanács tagi választásokon, más véleménynyilvánító szavazásokon harcos, őszinte, a jogfogyasztó polgárok és a bírák, bírósági dolgozók jól felfogott érdekeit együttesen és hatékonyan védő jelölteket, pályázókat támogathat a bírói kar és cunamiszerűen is kifejezheti közismert elégedetlenségét Handó Tündével, az OBH elnökével szemben.

2. El kell kerülni azt a látszatot, hogy a Handó Tünde elleni választás a rossz emlékű Lomnici-Baka – rendszer melletti fellépés lenne és azt is, mintha pártpolitikai célzata lenne (nincs), már csak azért is, mert az OBH elnökének zsarnoksága a mindenfajta közéleti szimpátiával rendelkező bírók mindegyik csoportja túlnyomó többségénél kicsapta a biztosítékot.

3. Amikor a szavazólapon a jelöléstől ill. a pályázat benyújtásától és a jelölés elfogadásától való félelem, apátia miatt csak egy „hivatalos” aspiráns szerepel, akkor nagyon alacsony igenlő szavazati aránnyal üzenhetünk hatásosan.

4. Amikor a Handó Tünde elképzeléseit nyíltan vagy legalább a háttérben bíráló jelölt túlzottan radikális (akár „felforgató”) vagy éppen mérsékelt (akár „bátortalan”) a szavazó bíró ízlésének, akkor is (bár jelképesen orrcsípesszel) támogassa ezt a jelöltet is a handóista centralizációs önkény legyőzése végett, a felek/vádlottak, a bírák megalázása, a bírák, igazságügyi alkalmazottak kizsigerelése, testi, lelki egyensúlya veszélyeztetése ellen. Az EBFF Mozgalom nem csak Szepesházi Péter OBT tagjelöltet támogatja, hanem minden ilyen jelöltet, pályázót.

5. A fentiek megvalósítása még az OBT második körös elektori szavazásának végeredményénél és más helyi összbírói értekezleti véleménynyilvánításokat követő sokszor visszaélésszerű, méltánytalan kinevezések, megbízások alakulásánál is fontosabb, az első nagyobb lépés lehet, hogy a bírói kar felemelje fejét.

6. Szorgalmazzuk a 2018 márciusában alakuló ülését megtartó új OBT ülései online nyilvánosságát.

2017.10.12.

Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Mozgalom
Alapító tagok: Ravasz László és Szepesházi Péter „

korábban:

OBT tagjelölti program
Szepesházi Péter programjának alapjai

Támadás Facebook-oldalunk és Szepesházi Péter ellen az OBH elnökétől

Egykori szerkesztőnk, tagunk (alapítónk) engedélyével közöljük az OBH nem jogállami kivizsgálásáról szóló iratot és a választ

EBFF Fórum

korábban: Bérharc, valódi érdekképviselet, egyebek…

A válasz:

“Dr. Fazekas Sándor
a Fővárosi Törvényszék Elnöke részére

Hiv.sz.:
2017.El.I.B. 48/5

Tisztelt Elnök Úr !

Alulírott, dr. Szepesházi Péter Elnök ….

Dr. Cserni János Főosztályvezető Úr átiratán és dr. Handó Tünde, az OBH Elnöke attól ellentétes utasítása hiányán alapuló szíves elnöki felhívására a kötelező jelleg hiányában is élni kívánok észrevételezési jogommal az alábbiak szerint:

Magam 2016 kora ősze óta az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Mozgalom (rövidítése: EBFF Mozgalom) tagja vagyok. Az előbbi időpontig az Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum (rövidítése: EBFF vagy EBFF Fórum) tagja voltam. Ekkor a bíró tagok kiléptek az EBFF-ből (azaz EBFF Fórumból) és megalakították az EBFF Mozgalmat. A nem bíró jogász vagy nem jogász tagok maradtak az EBFF-ben. Az EBFF Fórum pedig tovább működtette és működteti az EBFF (Fórum) – Facebook-honlapot, de nyitott az EBFF Mozgalom és tagjai közleményei, véleménye, posztjai közzétételére (is). Mindkét szervezet nem bejegyzett, formátlan civil csoportosulás, nem jogi értelemben, de civil szervezet, baráti társaság, nyilvános és anonim tagsággal, támogatókkal, önkéntesekkel.

Mindezt az EBFF Fórum éppen aktuális napi szerkesztője vagy az EBFF Fórum közleménye, hozzászólása több esetben is világossá tette minden olvasó, így a vizsgálódó OBH-munkatársak számára is (legutóbb talán új tagunk EBFF Fórumba be nem lépése kapcsán), s a „kiválás és megalakulás” jegyzőkönyvi kivonatát tavaly ősszel a Facebook-oldal közölte, méghozzá a rövidítésekre is kiterjedően. Csodálkozásomat fejezem ki ezért a kivizsgálás információgyűjtéssel kapcsolatos felületessége iránt. Impresszuma jogi értelemben sajtóterméknek van, jogi értelemben nem sajtótermék az EBFF Fórum mint baráti civil társaság Facebook oldala, így egyszerű valós tényközlésnek minősül az alapítók (volt tagok) feltüntetése, az impresszum csak egy jelképes „facsés” rovatnév, mely nem is állítja a mai tagságot vagy mai szerkesztői tevékenységet részemről se. Amennyiben ezen múltra vonatkozó tények közlése alapján csörög a mobiltelefonom és nem kifejezetten engem más témában, hanem az EBFF Fórumot keresik, akkor mindig a honlaphoz tartozó, elnevezésében is egyértelmű, szintén feltüntetett e-mail-címre hívom fel a figyelmét a telefonáló olvasónak. Ez a gyakorlat eddig nem bizonyult aggályosnak, félreérthetőnek, de ilyen esetre vagy következtetésre történő bármilyen igazgatási figyelemfelhívásra a szerkesztőknek az „impresszum” pontosítására vonatkozó kérésemet tolmácsolni fogom.
Minderre figyelemmel a pártpolitikai véleménynyilvánító és a konkrét ügyekre vonatkozó ill. más bejegyzések sem érintik a volt bíró tagokat, alapítókat, egykori szerkesztőket (akár mai EBFF Mozgalom-tagokat), a bírói függetlenséget, pártatlanságot.

Az EBFF Mozgalom vagy dr. Szepesházi Péter saját az EBFF Fórum által közzétett véleménye „környezete” (más bejegyzések, linkek más posztokban) sem aggályos, hiszen ha pl. az OBH elnöke egyik nap a Népszavának, a másik nap a Magyar Időknek ad interjút, akkor értelemszerűen ezt pártpolitikai tartalom vagy akár igazságtalan bírósági ügyet érintő cikkek mellett teszi. Ugyanez igaz Főosztályvezető Úr egykori kiváló (bár az OIT-rendszert nézetem szerint nem elég erősen elítélő) nem pártpolitikai írásaira a galamus.hu-n. E két példa akkor is helyes analógia lenne részemről, ha az adott médiát, portált pl. nem bíró korában vagy azoknak a bírói tilalmakat betartó korszakában (esetemben 2016 őszéig) a megszólaló (OBH elnöke, főosztályvezetője) alapította volna.
Az eddig írtakat egyeztettem egykori fegyelmi eljárásbeli képviseltemmel, így teszek majd minden további hiánypótlás jellegű felhívás esetén is, és örömmel vettem, hogy a fentiek tekintetében úgy foglalt állást, hogy azok és ezen mondat nem sérti a megszűnt fegyelmi ügyben utána is fennálló képviselői titkot (Szegedi Törvényszék elnöke által a Facebook-oldal akkori egyik posztja felrakásával, szerkesztésével kapcsolatban indított eljárás). Azt már korábban leszögezte nekem dr. Ravasz László, hogy (vissza)következtetésre alkalmas, ezért a képviseleti titkot sértő technikai, digitális, szerkesztési adatok, bármely volt vagy jelenlegi szerkesztő személyével, tevékenységével, konkrét poszttal való érintettségével, hozzáféréssel, admin-joggal kapcsolatos részletkérdések tekintetében nem ad titoktartás alóli felmentést számomra (függetlenül attól, hogy milyen korlátozott a tudomásom e körben).

Az átirat szubjektív véleményalkotásával a honlap kapcsán nem kívánok ezen észrevételeimben foglalkozni, de az OBH elnöke véleményének az EBFF honlapján történő megjelenését szerény eszközeimmel szívesen elősegítem a még erőteljesebb kiegyensúlyozottság jegyében (jelzem az EBFF tagoknak az igényt akár e-mail-es interjú iránt).

A II. rész az átiratban saját előadásokat, interjúkat sorol fel, s teljesen nyitva hagyja a kérdést, hogy milyen kivizsgálandó vagy elnöki intézkedésre okot adó körülményeket mérlegel. Ezt sérelmezem, hiszen egy OBH-kivizsgálás nem alapulhat „majd csak találunk valamit”-szemléleten.

Egy előadás hallgatói mindig magánszemélyek, az említett szervező, felkérő mozgalom nyilvános, nyitott tudományos fórumot szervezett. Előtte az OBT nem segített abban, hogy érdemi etikai állásfoglalásában részleteiben is iránymutatást adjon a bírói tudományos előadás-tartás etikai vonatkozásairól, ezt a jövőre nézve megteheti még, a jegyzőkönyv tanúsága szerint az OBH elnöke sem szavazott az OBT-ben az érdemi válasz elkerülése ellen, ehhez képest furcsállom az ismét túlzottan általános, de kivizsgálandónak, tehát logikusan aggályosnak tartott felkérés-elfogadást.

A többi interjúban (is) eleget tettem a bírói törvényi korlátoknak, ezek pontosítása, részletezése egy 27 éve demokratikus európai uniós országban kívánatos lenne. Várom az OBH kivizsgálói részéről azokat a kijelentéseket, melyek szerintük aggályosak és melyeknél kíváncsiak az véleményemre, még inkább várom, hogy az OBT vagy a jogalkotó, az OBH jogszabályalkotással foglalkozó munkatársai mikor hajlandóak sokkal konkrétabb szempontokat adni a nem tiltott közéleti megnyilvánulás határairól. A gumifogalmakkal teli eddigi állásfoglalásokat betartottam, a közéleti bírálat, témák, a külpolitikai, alkotmányjogi, alkotmányos rendszerrel és változásával, az igazságszolgáltatással kapcsolatos nézetek nyilvános hangoztatása megengedett. A tilos pártpolitikai téma szűken értelmezendő, a pártpolitika minden területre kiható jelentősége irreleváns tényező. Mélyen egyetértek a Főosztályvezető Urat érintő egykori legfelsőbb bírósági (2008-2009) ítélettel, mely még pártpolitikai tartalomnál is a nem ilyen vélemény túlsúlya miatt a javára döntött (bírói függetlenség védelme ˃ pártpolitikus kritikus említése !). Joggyakorlat-változásról e körben nincs tudomásom.

A Ravasz Lászlóval készített interjúban az EBFF Fórum riporteri felkéréséről szóltam, melyet az EBFF Mozgalom tagjaként elfogadtam (az első mondatban a „Mozgalom” szó előtt természetesen téves nyelvbotlásos a „Fórum” szó használata, ez a felkérő „Fórum” elnevezése miatt történt). Főosztályvezető Úr rendkívül színvonalas riporteri tevékenysége a korábbi LB elnök által adott 2010-es interjúban sem esett kifogás alá, a joggyakorlat e körben sem módosult.

Az átirat csatolását az általam indított ismert Strasbourgi eljáráshoz mérlegelem, mert annak nemcsak az Integritás Szabályzat, hanem általában a szólásszabadság képezi a tárgyát. Meglehetősen szokatlan ilyen általános, sejtető tartalommal átiratot intézni a beosztott bíró vezetőjéhez, konkrétabb tudomás esetén ugyanis a tisztességes eljárás megkívánná annak közlését is az átiratban – főleg annál a beosztott bírónál, aki nyilvánosan gyakorolja bírálatát az OBH igazgatásával kapcsolatban, az Európai Csalás Elleni Hivatalhoz fordult, közérdekű adatigényléssel élt. Mindazonáltal az utóbbi időben az EBFF Fórum és Mozgalom több tagja jelezte számomra, hogy hacker jellegű tevékenységet észlelt digitális csatornáin, s én is tapasztaltam, hogy egyes e-mail-címeimben párhuzamos ottlétet jelzett maga a gépház, ezért az ellenőrizetlen forrásból érkezett konkrét tartalmak óvatos megítélését kérem, hiszen a nem túl ügyes hackerek eltorzított, „fotóshopos”, valódi megjelenésűnek látszó információkat is eljuttathatnak az OBH-t is megtévesztve.

Nyitott vagyok a jövőbeni, egyenrangú felek közötti véleménycserére, hiszen az OBH Elnöke az integritásszabályzattal kapcsolatban a házon belüli vita fontosságát hangsúlyozta, ez azonban irányomban 2013-tól és utána is beváltatlan maradt. 2012-ben az SZBÜ 2012. évi reformjával javaslatomra egyetértő (részben meg is valósult) és a Néprajzi Múzeum igazságszolgáltatási célja megvalósulása után a bíróságtörténeti kiállításon a nagyszerű reformer bírák Ilonczai Zsolt, Kovács György tevékenysége feldolgozásával egyetértő állásfoglalását pozitív példaként említem, remélem, ez megvalósul a közeljövőben (dr. Ravasz László kérelme 2012-ben).

Jelen észrevételeimet e-mail-en és kinyomtatva is megküldöm.

Budapest, 2017.09.20.

Tisztelettel:

dr. Szepesházi Péter
budai központi kerületi bírósági bíró”

http://magyarnarancs.hu/belpol/mit-akar-a-kozvelemeny-81032

http://www.galamus.hu/index.php…

http://www.galamus.hu/index.php…

Hozászólások Itt: Facebook – Egyéni Bírói Függetlenség és Felelősség Fórum

AZ EBFF MOZGALOM KÖZLEMÉNYE (de nekünk is jókedvünk lett)

EBFF Fórum

“ÚJABB BÍRÓ VÁLLALJA NYILVÁNOSAN, HOGY AZ EGYÉNI BÍRÓI FÜGGETLENSÉGÉRT ÉS FELELŐSSÉGÉRT HARCOL SORAINKBAN

Miközben nagyon örülünk lassan, de biztosan “szaporodó” titkos tagjaink elkötelezettségének, s felbecsülhetetlen értékű támogatásának, önkéntes munkájának, egyenesen örömtáncot járunk, amikor nyilvánosan is megnevezhető tagtársat és kollégát jelenthetünk be.

A tagfelvételről döntő “grémium” egyhangú döntésével az EBFF Mozgalom új tagja GARAY ANDREA, A Pesti Központi Kerületi Bíróság bírája !!! (a képen)

Gratulálunk bátorságához ! Elvárjuk az egyenlő bánásmódot Irányába is a legalsó bírósági vezetői szinteken is, ez minden bírót megillet.

Fognak még hallani róla.

PS: Ő sem lép be az EBFF Fórumba, hogy ne zavarja a Facebook-oldallal kapcsolatos szerkesztői szabadságot a bírókra vonatkozó (hazánkban furcsán értelmezett) jogi korlátokkal.

EBFF MOZGALOM

Ravasz László

Szepesházi Péter

alapító tagok”

 

Szomorú Dokumentumot bírál a “Nem adom a Házamat” Mozgalom

Meglepve olvastuk, ha valamin még meglepődünk.

Handó Tünde nem szereti, ha kritikát kap, ezért úgy tesz, mintha “szélsőségesektől” védené azokat a bírókat, akiket egyébként semmibe vesz és kizsigerel.

Sajnos a civil szervezet érvrendszere jóval koherensebb, mint sok jogegységi határozaté, pedig fordítva kellene lennie.

EBFF Fórum

Újabb Sárgapólós törvény készül. – Kitől kell félteni az igazságszolgáltatást?

Hozzászólások: Facebook