Állami devizahiteles kárpótlás a rendszerváltozás után?

Az EBFF Fórum egyetért a javaslat irányával

Ahogy nem volt önmagában bírósági jogalkalmazói megoldása az ’50-es évek államosításainak 1990 után, így Kárpótlási Hivatalra, külön törvényre volt szükség, úgy már a devizahitelezésének sincs kielégítő és teljes bírósági, polgári jogi megoldása. 2010-hez közelebbi időben még volt. Nem oldható meg önmagában a pénzintézet – adós viszonyban a kérdés, már nem. Mire a ma még bizonytalan időpontja az új rendszerváltásnak bekövetkezik, majd a devizás jogegységi határozatok eltörlését eléri a társadalom esetleg egyes előzetes döntéshozatal megállapítások folytán is, s utána az új bírói gyakorlattal lezárulnak az újraindult perek, már késő. A rendszerváltozás és az állami kárpótlás összesített ideje talán még kivárható.

Egy devizás Olvasóink számára talán nem népszerű gondolat: a bankok is áldozatok abban az értelemben, hogy a mindenkori bankfelügyelet nem akadályozta meg, “jóváhagyta” ezt a szerződéstípust, a bankfelügyelet pedig az állam része. De ha nem is lennének áldozatok, szigorúbb előírások mellett, de működniük kell a jövőben is…

Megkérdeztük és a válasz szerint az EBFF Mozgalom nem fog megszólalni e javaslatról (legfeljebb egyes tagjai a maguk nevében), mert a tagok nagy része aktív bíró, így csak ezen tudományos dolgozattervezet szemelvényei alapján ismerhető meg többségük korábbi nyilván általános jellegű véleménye.

A devizahitelezés problémái, politikai és jogi “megoldásai” (2002-2017)

EBFF Fórum

korábban: Állami devizahiteles kárpótlás egy törvényjavaslatban

Hadházy Ákos (LMP) Facebook posztja a témában
Az LMP megkezdi egy devizahiteles kárpótlás kidolgozását, Ennek alapja az a 260 milliárd forint, amire teljesen törvénytelenül a Nemzeti Bank alapítványai tették a kezüket. Annak a pénznek a legnagyobb részét a devizahitelesek vérén szerezte a Nemzeti Bank, nyilvánvalóan ez a pénz visszajár a devizahiteleseknek. Az államtitkár válaszában persze mindent megoldottnak lát a devizahiteleseknél.

Reklámok